Így használd az automatizálást a psytrance-ben

A psytrance perceken át ugyanazt a groove-ot ismétli. Az automatizálás az, ami megakadályozza, hogy ez az ismétlés elhasználódjon: lassan vagy hirtelen mozgó paraméterek, így egy hang sosem marad sokáig egészen ugyanolyan. Itt megtudod, mit és hogyan automatizálj.

Mit automatizálj

• Filter cutoff és rezonancia. A klasszikus mozdulat. Nyiss ki egy low-pass filtert egy leaden vagy padon egy build-up 16 üteme alatt, vagy zárd be egy breakdownban. Ha közben a rezonanciát is emeled, jobban hallható lesz a sweep.
• Hangerő. Hagyd, hogy a padek felhullámozzanak egy új szakaszba, vagy úsztasd be és ki a rétegeket, hogy a hangszerelés lélegezzen.
• Panoráma és sztereószélesség. Mozgass egy hangot balról jobbra egy felvezetés alatt, vagy szélesíts ki fokozatosan egy padet. A kicket és a basszust tartsd középen.
• Effekt sendek és paraméterek. Delay feedback, reverb send, torzítás mértéke és dry/wet arány. Több delay feedback egy breakdownban kitölti a teret; ha a dropra visszaveszed, újra minden tiszta lesz.
• Modulációs mélység és detune. Ha kicsit változtatsz azon, mennyire mozgat egy LFO egy paramétert, megváltozik a hang karaktere, anélkül hogy a hangok változnának.

Eszközök

Minden psytrance-hez használt DAW-ban, legyen az Ableton Live, FL Studio vagy Logic Pro, vannak automatizációs sávok, ahová időbeli változásokat rajzolhatsz. Tanuld meg, hogyan rajzolj görbéket a sajátodban, ne csak egyenes vonalakat: egy reverb sendre rajzolt lassú, ívelt emelkedés természetesebben szól, mint egy lineáris rámpa, egy éles esés pedig igazán hatásosan vághat el egy hangot.

Az olyan szintipluginok, mint a Serum, a Massive vagy a Sylenth1, saját modulációt is hoznak: LFO-kat és envelope-okat, amelyek folyamatosan mozgatják a paramétereket. Kombináld a kettőt. Hagyd, hogy egy LFO hullámoztassa a cutoffot, és automatizáld az LFO mértékét, így maga a mozgás nő egy szakaszon belül.

Egy tekerős és faderes MIDI-kontrollerrel kézzel is felveheted az automatizációt. Ha egy valódi gombot tekersz, miközben szól a loop, gyakran zeneibb mozgást kapsz, mint egérrel rajzolva. A felvett görbét utána rendbe teheted.

Az automatizálás mint ritmikai eszköz

Az automatizálásnak nem kell lassúnak lennie. A tempóhoz rögzített rövid hangerő- vagy gate-mozgások egy kitartott padből ritmikus lüktetést csinálnak. Formáld őket úgy, hogy kövessék a kicket vagy a basszusvonalat, így beilleszkednek a groove-ba, ahelyett hogy harcolnának vele. A kick által indított sidechain kompresszió hasonlót csinál; ha a mértékét automatizálod, a pumpálás nőhet a drop felé, és utána megnyugodhat.

A field recordingok és a szokatlan sample-ök is életre kelnek az automatizálással. Egy felvett hangon lévő pitch glide vagy lassan változó filter olyan textúrává alakíthatja, ami a szintik között ül.

Automatizálás live setben

Ha élőben játszol, oszd meg a munkát. Azokat a mozdulatokat, amelyeknek fix pontokon kell megtörténniük, például egy filtervágást a drop előtt, programozd be, hogy maguktól fussanak. Azokat a paramétereket, amelyeket érzésből akarsz játszani, például egy filtert, egy reverb sendet vagy egy delay feedbacket, rendeld egy kontroller tekerőihez és fadereihez. Így a figyelmed a tömegé maradhat.

Ezeket a mozdulatokat a szett részeként gyakorold, ne csak a trackek sorrendjét. Vedd fel a próbáidat, és hallgasd vissza őket: egy sweep, ami játék közben nagynak tűnik, kívülről túl hosszúnak vagy túl rövidnek hangozhat.

Legyen célja

Az automatizálás lényege, hogy a track ívét támogassa: feszültség a build-upban, feloldás a dropnál, tér a breakdownban. Mielőtt újabb sávot adnál hozzá, kérdezd meg, mit tesz hozzá az adott pillanathoz. Hallgasd végig az egész tracket elejétől a végéig, és ellenőrizd, hogy minden mozgás a folyamatot segíti-e, és nem elvonja-e a figyelmet.