Frekvenciák psytrance-ben: a mix gyakorlati térképe
Melyik hang hol lakik a spektrumban, hogyan tartsd tisztán a kicket és a bass-t, hogyan szelídítsd meg a középeket és a magasakat, és milyen eszközök segítenek.
Rétegezés, sztereószélesség, reverb, delay és automatizáció: így építs olyan psytrance tracket, amely szélesen és mélyen szól, nem laposan.
Egy jó psytrance track olyan, mint egy tér, amelyben mozoghatsz. A kick és a bass előre tol, a szintik, ütősök és effektek pedig minden oldalról körülvesznek. Ez a mélység nem véletlenül jön létre. Abból fakad, hogyan osztod fel a frekvenciatartományt, hogyan rétegezed a hangokat, és hogyan helyezed el őket a sztereó mezőben és mélységben.
A psytrance általában nagyjából 135 és 150 BPM között szól. A kick négynegyedben üt, a bass pedig a köztes tizenhatodokon gördül, gyakran egyszerű szubtraktív szintézissel készítve. A középtartományban ülnek a leadek, arpeggiók és dallamos szekvenciák, jellemzően fűrész- és négyszöghullámokból építve, LFO-kkal és automatizációval mozgásban tartva. Fölöttük jönnek a hihatek, clapek, shakerek, padek, effektek és vokálsample-ök, amelyek a térérzet nagy részét adják.
Nem kell sok felszerelés. Egy jól ismert DAW, legyen az Ableton Live, FL Studio vagy Logic Pro X, többet számít bármilyen pluginnél. Az olyan szoftverszintik, mint a Serum, a Massive vagy a Spire, széles körben elterjedtek psytrance-ben, az olyan hardver pedig, mint a Moog Sub 37 vagy a Korg Minilogue, jó választás, ha szeretsz kézzel dolgozni. Effektekből az olyan pluginek népszerűek, mint a Valhalla Room (reverb) és a Soundtoys EchoBoy (delay), a sample-ökhöz pedig a Kontakt vagy a Battery segít. A pontos monitorok vagy fejhallgató mindezeknél fontosabb, mert nem tudsz térben elhelyezni hangokat, ha nem hallod őket tisztán.
Alulról felfelé építkezz. A kick adja a tempót és az energiát. A bass támogatja: egy réteg a subnak, egy második a harapásnak az alsó középekben. Aztán jöhet a középtartomány, ahol a leadeknek és szekvenciáknak hullámformában és regiszterben különbözniük kell, hogy mindegyik felismerhető maradjon.
Nem minden rétegnek kell ugyanakkora súly. Tegyél egy leadet egyértelműen előre, és egy ellendallamot tarts hátrébb. A padek és atmoszférák kitölthetik a frekvenciahézagokat, de takarékosan használd őket, és EQ-val faragj nekik helyet. Tegyél high-passt mindenre, aminek nem kell mély, hogy a kick és a bass tiszta maradjon.
A kicket és a bass-t tartsd monóban, a többit terítsd szét a sztereó mezőben. Ha az ütősöket és szekvenciákat különböző oldalakra panorámázod, szélességet teremtesz, miközben a közép szilárd marad. A chorus, a flanger és az enyhe elhangolás még szélesebbé teszi a padeket és a leadeket.
A mélység főleg a reverbből és a delayből jön. A rövid reverbek ütősen tartják az ütősöket, a hosszú reverbek hátratolják a padeket és a leadeket, és távolinak hallatják őket. A reverb pre-delayje tisztán tartja az eredeti hangot, mielőtt a farok elindul. Egy tempóhoz szinkronizált delay egy leaden ritmust és mozgást ad. A halk terepfelvételek, például szél vagy víz, finom alapot képezhetnek minden alatt.
Egy hangtér, amely soha nem változik, már nem hat magával ragadónak. Automatizáld a reverb és a delay mennyiségét, a filter cutoffokat és a hangerőket, hogy a rétegek jöjjenek és menjenek. Egy buildben fokozatosan hozz be új elemeket, egy breakben vedd el őket. Az apró változtatások is elegendők, mert egy hosszú psytrance trackben a hallgató minden eltolódást észrevesz.
Végül hasonlítsd össze a mixedet ugyanabban a stílusban általad kedvelt kiadványokkal, azonos hangerőn. Ebből gyorsan kiderül, hogy a trackednek megvan-e ugyanaz a mélysége, vagy még laposan szól.