Hogyan találd meg a saját stílusodat psytrance-ben
Sajátítsd el az alapokat, kölcsönözz az alműfajoktól, hozd be a saját hatásaidat: gyakorlati lépések egy felismerhetően saját psytrance hangzás felé.
Hogyan marad tiszta egy sűrű psytrance track: hangválasztás és rétegezés, EQ-kiindulópontok, effektek, kompresszió és egy tiszta végső master.
A psytrance sűrű zene: gördülő bass, feszes kick, leadek, effektek és ütősök száguldanak együtt nagy tempóban hat percen át vagy tovább. A jó hangszerkesztés az, ami ezt a sűrűséget tisztán tartja, és nem engedi kásává válni. Íme a fő lépések a hangok kiválasztásától a végső exportig.
Kezdd az alapokkal: kick és bass. Válassz egy feszes, ütős bass hangot, például egy Serum vagy Massive szintiből, és formáld meg az oszcillátorokkal és a filterrel. Ha alá teszel egy sub réteget, maradjon egyszerű, és támogassa a fő bass-t ahelyett, hogy versenyezne vele.
Utána jöhetnek a leadek, padek és arpeggiók a track hangnemében. Ezekhez a rétegekhez gyakran használnak olyan szintiket, mint a Sylenth1 vagy az Omnisphere. Vokálsample-ök vagy terepfelvételek atmoszférát adhatnak, gyakran reverbbel és delayjel a háttérbe tolva.
A rétegezés nem arról szól, hogy minél többet pakolj egymásra. Minden rétegnek oka kell legyen. Ha két leadet teszel egymásra a teltebb hangért, ellenőrizd, hogy fázisban vannak-e, különben elvékonyítják egymást. Egy spektrumanalizátor megmutatja, hol fednek át a hangok, a hangerő-automatizáció és a panorámázás pedig minden elemnek saját helyet ad.
Az EQ főleg arról szól, hogy eltávolítsd, ami útban van. Néhány kiindulópont:
Válts gyakran a szóló és a teljes mix között. Egy hang, ami önmagában tökéletes, a mixben rossz lehet, és a túl sok EQ minden csatornán steril hangzást ad.
A reverb mélységet és teret ad. A hosszú reverbek illenek a padekhez, a dallamos elemekhez és a vokálokhoz; a rövidek egy kis teret adnak anélkül, hogy elhomályosítanák a mixet. Egy plate jól működhet vokálon, egy hall a széles szintiken. A pre-delayt és a decayt igazítsd a tempóhoz.
A tempóhoz szinkronizált delay ritmust és mozgást visz a hangzásba, például egy negyedes delay egy leaden vagy egy ping-pong delay a sztereó szélességért. Magasabb feedbackkel hosszú visszhangokat kapsz az átvezetésekhez, alacsonyabbal finom vastagítást.
A torzítás és a szaturáció felharmonikusokat és melegséget ad, főleg bass-en és leadeken. A soft clipping szelíd, a fuzz érdességet visz az agresszívabb részekbe. A chorus, a phaser és a flanger mozgást teremt: a chorus szélesít, a phaser örvénylik, egy flanger pedig erős sweepet adhat egy drop előtt.
Az automatizáció kelti életre az egészet. Automatizáld a filter cutoffot, az effektek mennyiségét vagy a reverb arányát, hogy feszültséget építs egy drop előtt, és utána feloldd.
A kompresszió egyenletesen és ütősen tartja az elemeket. Kicken vagy bass-en használhatsz magasabb arányt, például 4:1-et vagy 6:1-et. A közepes attack átengedi a tranzienst, így megmarad az ütés. A release-t úgy állítsd be, hogy a kompresszor a groove ütemében álljon vissza; ha túl gyors, nem kívánt pumpálást kapsz. Utána a make-up gainnel igazítsd ki a szinteket.
A multiband kompresszióval külön kezelheted a mélyeket anélkül, hogy a leadekhez és a vokálokhoz nyúlnál. A dinamikus EQ hasonlóan működik egy-egy problémás frekvenciára, például egy szinti rezonanciájára, amely csak bizonyos hangoknál jelenik meg.
A kick által vezérelt sidechain kompresszió vagy hangerő-ducking helyet csinál minden kickütésnek a bassban, a padekben vagy más elemekben. Psytrance-ben általában a tiszta mély a cél, nem a hallható pumpáló effekt.
Masterelés előtt tarts néhány óra vagy nap szünetet, és hallgasd újra friss füllel. Minden elem tisztán szól? Folyik az arrangement?
A master buson elég a kis mozdulat: egy finom emelés 60 Hz körül a kicknek és a bassnak, egy kis vágás 300 és 500 Hz között a sárosság ellen, egy kicsi plusz 2–4 kHz körül a jelenlétért. Egy alacsony, nagyjából 1,5:1 és 2:1 közötti arányú buskompresszor összeragasztja a mixet. Ha szélesíted a sztereóképet, csak a magasabb frekvenciákon tedd, a mélyeket tartsd középen, hogy a mix monóban is működjön.
A limiter adja meg a végső hangerőt. A ceilinget tedd -0,1 dB körülre, és emeld a bemenetet, amíg a track elég hangos nem lesz, de ne nyomd agyon. Hasonlítsd össze profin masterelt psytrance trackekkel azonos hangerőn: a kick ütése, a fényesség és az összhatás egyensúlya.
Exportálj 24 bites WAV-ba vagy AIFF-be azon a mintavételi frekvencián, amelyen kevertél. Ha a projekt 44,1 kHz-en futott, 44,1 kHz-en exportálj, mert a konvertálás műtermékeket okozhat.