Mitől működnek a legjobb psytrance trackek
Groove, ütősök, dallam, hangtervezés és hangszerelés: a legerősebb psytrance trackek közös összetevői, és hogyan elemezd a kedvenceidet.
Elhangolt oszcillátorok, lassú burkolók, rétegezés, lassú moduláció és a megfelelő reverb: így építs padeket, amelyek mélységet adnak a psytrance trackjeidnek, de nem állnak útban.
A padek a psytrance track háttere: hosszú, fejlődő textúrák, amelyek a kick, a bass és a leadek mögött megteremtik a hangulatot. Ritkán kerülnek a középpontba, de egy jó pad teret ad a breakdownnak, és mélyebbnek hallatja az egész tracket. Így építhetsz egyet.
Bármilyen szinti megteszi, amelynek jó a filtere; a Serum és a Massive gyakori választás. Kezdj két vagy több fűrész- vagy négyszöghullámot játszó oszcillátorral, és hangold el őket kissé egymáshoz képest. Az apró hangmagasság-különbség természetes chorus hatást kelt, és szélesebbé, vastagabbá teszi a hangot. Ha zajt vagy egy valódi hangszer sample-jét halkan alárétegezed, melegséget és textúrát ad.
Aztán egy low-pass filterrel formáld a hangszínt. Húzd le a cutoffot, amíg el nem tűnnek a durva magasak, és ha egy kis csillogást szeretnél, adj egy kis rezonanciát közvetlenül a cutoff fölé. A padnek a többi elem mögött kell ülnie, nem versenyeznie velük.
Az amp burkoló dönti el, hogyan lélegzik a pad. Használj lassú attackot, hogy minden akkord beússzon, ne ütéssel induljon, magas sustaint, hogy kitartson, és hosszú release-t, hogy az akkordok egymásba olvadjanak. A release-t igazítsd a tempóhoz és az akkordváltásokhoz: ha túl hosszú, minden összemosódik, ha túl rövid, a pad szaggatottnak hat. A különböző rétegeken eltérő release-idők szép, lépcsőzetes hatást adhatnak.
A harmóniához a kitartott akkordok jól működnek, főleg a szuszpendált vagy bővített akkordok, amelyeknek lebegő, feloldatlan érzetük van. Ha néhány hangot unisonóban megduplázol, teltebb lesz az akkord.
Kombinálj különböző karakterű rétegeket: egy meleg, sötétebb alappadet középen, és fölötte egy fényesebb, levegősebb réteget kissé balra és jobbra panorámázva. EQ-val gondoskodj róla, hogy a rétegek ne harcoljanak: tegyél high-passt azokra a rétegekre, amelyeknek nem kell mély, és a padet egészében tartsd távol a kick és a bass tartományától.
Egy statikus pad gyorsan unalmassá válik, ezért adj neki mozgást:
Tartsd lassan a sebességeket. A padnek ütemeken át kell fejlődnie, nem minden beatre billegnie.
A reverb teszi egy szintiakkordból atmoszférává. Egy hosszú decayű hall vagy plate nagy térbe helyezi a padet; a pre-delayjel tartsd tisztán az akkordok attackját, és addig állítsd a wet/dry arányt, amíg a pad mélyen szól, de nem önt el mindent. Egy tempóhoz szinkronizált delay, például egy halk ping-pong delay, ritmikus mozgást visz a pad köré.
A chorus, a phaser és a flanger szélesíti a hangot, és csillogó minőséget ad neki; egy lassan modulált phaser örvénylő hatást kelt. Egy csipet szaturáció vagy enyhe torzítás kihozza a felharmonikusokat, és segít több réteget összeragasztani. Takarékosan használd.
Az automatizációval maga a tér is változik a track során. Ha egy build-up alatt növeled a reverb méretét vagy a wet szintet, a pad a következő részbe duzzad, egy dallamos belépés előtti reverse reverb pedig behúzza oda a hallgatót.
Ha olyan padet akarsz, amely a sajátodnak szól, lépj túl a szintipreseteken. Terepfelvételek, például susogó levelek vagy távoli víz, vagy vokál chopok halkan a fő pad alá rétegezhetők. Küldd át őket egy granuláris szintin vagy granuláris effekten, amely apró szemcsékre bontja a hangot, amelyeket nyújthatsz, hangolhatsz és megfordíthatsz, és olyan fejlődő textúrák lesznek belőlük, amilyeneket a hagyományos szintézis nem tud előállítani.
A finom zaj is segít: a szűrt fehér zaj vagy egy kis bakelitsercegés érdességet ad, ami szépen ellenpontozza a sima padet. Mint itt mindennél, egy kis mennyiség sokat ér. A pad akkor működik, ha csak akkor veszed észre, amikor már nincs ott.