Így készíts psytrance tracket, ami történetet mesél
Válassz témát, adj neki motívumot és hangpalettát, és hangszereld a tracket úgy, mint egy történetet: intro, build-up, csúcspont, breakdown és feloldás.
A TB-303-asoktól és hardveres stúdióktól a DAW-okig és szoftveres szintikig: hogyan fejlődött a psytrance-produkció, mi maradt a magja, és merre tarthat.
A psytrance hangzása mindig is az eszközeihez kötődött. Amit a producerek a stúdióban meg tudtak csinálni, az alakította azt, amit a tánctér hallott, a kilencvenes évek hardveres setupjaitól a mai laptopos produkciókig. Így változtak a technikák, és ez maradt ugyanaz.
A kilencvenes években a psytrance hardverrel készült: szintetizátorokkal, dobgépekkel és samplerekkel, amelyeket összeszekvenciáltak, és szalagra vagy korai számítógépes rendszerekre vettek fel. Népszerűek voltak az analóg szintik, mint a Roland TB-303 és a Korg MS-20, és a 303 cuppanós acid vonalai a korai hangzás egyik védjegyévé váltak.
Ez a munkamódszer drága és lassú volt, de formálta a zenét: rétegzett, hipnotikus trackek születtek egy korlátozott géppark elemeiből, amelyeket egyenként, kézzel tekergettek.
A DAW-ok mindent megváltoztattak. Az olyan szoftverek, mint a Fruity Loops, később FL Studio, és az Ableton Live, olyan pontossággal engedték hangszerelni és szerkeszteni a hangot, amilyet a hardver nem tudott nyújtani. A pluginok elkezdték emulálni a klasszikus gépeket, és új effekteket meg hangtervezési lehetőségeket hoztak.
Az olyan szoftveres szintik, mint a Serum, a Massive és a Sylenth1, bárki számára elérhetővé tették az összetett hullámformákat és a mély modulációt. Mivel szinte minden paraméteren lehetett envelope és LFO, a hangok a track egész hosszán fejlődhettek. A resampling és a granuláris szintézis, amelyek korábban réstechnikák voltak, mindennapi eszközökké váltak. Külső fejlesztők VST pluginjainak ezrei tovább bővítették a palettát.
A hardver nem tűnt el. A Moog és a Roland szintijeit ma is nagyra becsülik, a klasszikus modellek új verziói modern csatlakozási lehetőségeket kaptak, és a megfizethető analóg szintik, mint a Korg Minilogue és az Arturia MicroBrute, a kisebb stúdiókba is elhozták a kézzel fogható hangzást. A MIDI-kontrollerek tapintható érzetet adnak a szoftvernek, ami a stúdióban és a színpadon is segít.
Az összes új eszköz ellenére az építőelemek ugyanazok:
Ami változott, az a részletesség szintje. A producerek ma sok szintiréteget raknak egymásra, és minden elemet finomhangolnak, így a modern trackek sűrűbbek és pontosabbak, mint a kilencvenes évekbeli elődeik.
A psytrance a goa trance-ből nőtt ki, és az indiai zene hatásai, például a tabla és a drone-ok, már korán a hangzás részei voltak. Az olyan előadók, mint a Shpongle és az Infected Mushroom, a hagyományos és akusztikus hangokat saját produkciós stílusukkal keverték. A szcéna nyugodtabb oldala, a psybient és a chill-out, organikus hangokat, hagyományos hangszereket és természeti sample-öket hozott a zenébe.
A fesztiválélmény is formálta a produkciót. A trackek közös táncra készülnek, olyan hangszereléssel, ami végigviszi a tömeget a felvezetéseken és a breakdownokon. A szcéna színes artworkjei és színpadi díszletei az örvénylő padekben és a bonyolult, fraktálszerű textúrákban találják meg a párjukat.
A tudás korábban személyes kapcsolatokon és sample-cserén keresztül terjedt. Ma online tutorialok, sample packek és fórumok adnak hozzáférést az újoncoknak olyan technikákhoz, amelyek kidolgozása az első generációnak évekig tartott. A producerek projektfájlokat osztanak meg, és kontinenseken át dolgoznak együtt távolról.
Néhány fejlemény már most látható. Az AI-eszközök kezdenek besegíteni a zeneszerzési és keverési feladatokba. A fesztiválok magával ragadó vizuáljai megváltoztathatják, hogyan tervezik a live seteket. A hagyományos hangszerek és az elektronikus hangzás keverése továbbra is erős trend, és ahogy a psytrance a világ egyre több részén ver gyökeret, a helyi zenei stílusok új hibrideket táplálnak. A fenntarthatóság is egyre nagyobb téma, főleg a fesztiválok számára.
Bármilyenek is az eszközök, a cél ugyanaz marad, mint a kilencvenes években: egy hipnotikus, hajtós track, ami mozgásban tartja a táncteret.